Ezt a mérnökünk mondta a szkájpon.
Nagyon fel volt háborodva szegény, mert
a. ő úgy gondolta, hogy amikor beadta a tervet, akkor jár neki az egész pénze, mint a 400.000 Ft. Én csak 300e Ft-ot fizettem neki, mondván, hogy nem így állapodtunk meg, továbbá szerintem azzal lesz a munkája befejezett, ha megkaptuk az engedélyt.
b. kétszer kellett módosítani a beadott tervet, mindkétszer olyan dolog miatt, ami nem felel meg a helyi építési szabályzatnak
Amikor tervtanács elé került az ügyünk, ő azt mondta hogy nem jön, mert egyszer már volt és ott egy csomó rosszindulatú öregember mindenbe belekötött. Odamentem hát egyedül, és nem öregemberek voltak, nem rosszindulatúak voltak és nem kötöttek bele mindenbe, csak egy módosítást kértek, továbbá a magántulajdonban lévő fele utcák viszonyait akarták tisztáztatni.
Akkor kezdett hisztizni a mérnökünk, amikor ezt elmondtam neki.
Merthogy mikor kapunk már engedélyt? (értsd: mikor jut végre hozzá a maradék százasához) És én nem vagyok hajlandó fizetni neki a módosításért, egyedül magának köszönheti, hogy nem tisztázta előre, mit tervezhet ide és mit nem.
Ekkor találta azt mondani: bárcsak sose találkoztunk volna.
Ezzel maximálisan egyetértettem.
Hogy került ő mégis a képbe?
A helyi műszaki osztály előadója ajánlotta, mint ismerőst.
Csakhogy ez az ember már nincs ott.
Nekem meg rengeteg bajom volt ezzel a mérnökkel.
- Talán tizedszerre sikerült megrajzolni azt, amit kértünk. Az első vázlatot úgy küldte, hogy "tudom hogy ez nem egészen az, amit megbeszéltünk".
- Sorra csinálta a hülyeségeket. Az új nappali szobának pl. nem volt közvetlen kapcsolata az addigi lakótérrel, oda csak a szabad ég alatt lehetett volna bemenni.
- Nem volt egyetlen használható ötlete sem, a megoldandó kérdésekre sorra gyártotta a használhatatlan, randa és fantáziátlan javaslatokat. Végül nekem lett pl. a panoráma lakótérbe foglalására ötletem, azt kábé harmadszorra sikerült megrajzolnia.
- Ablakon kidobott pénz volt az a 70e Ft, amit a statikusának fizettünk, mert SEMMIT nem tudtunk használni a terveiből, újra kellett csináltatni mindent. A terasz beépítését, vagyis az új nappalit olyan vasalattal képzelte, amin tankok is parkolhattak volna és brutális ára anyagot igényelt
- Sorra találjuk a marhaságokat a rajzaiban, ma pl. egy olyan hozzáépített fal derült ki, ami nem a meglévő szobafal egyenes folytatása lett volna, hanem pont nekimegy az ajtónak. Hogy miért? Csak.
- Már a 30e Ft-ért elvégzett felmérést elcseszte. A ház előtt lévő egykori garázslejáró ugyanis nem a házfal egyenes folytatása, hanem egy kábé ötfokos szöget bezárva megy ki az oldalsó utca felé. Azt sem vette észre, hogy a ház rombusz alapú, nem tégla. Ehhez tervezett egyenes falakat.
- Folyamatosan próbált lehúzni minket, mindig valami olyasmin járt az esze, hogy még miért kérhetne pénzt.
És még ez a primadonna hisztizett, hogy bárcsak sose találkoztunk volna!
